Megnyitó beszéd |
Jónapot kívánok hölgyeim és uraim, öröm számomra, hogy itt, a Keresztény Múzeumban lehetek és megtisztelő, hogy a megnyitóbeszédre a Történeti és kortárs kárpitok Magyarországon című kiállítás szervezői felkértek. |
Amint a cím is jelzi, a kiállításon régi és új kárpitokat láthatunk együtt. A Keresztény Múzeum ugyanis különleges flamand darabok gyűjteményével rendelkezik, melyeket Tournai-ban, Oudenaarde-ban és Brüsszelben szőttek. Ezek a kárpitok több évszázadot ívelnek át és különböző témákat mutatnak be. Ha megtekintik a kiállítást, látni fogják a különböző stílusokat is. A Tournai -ban szőtt Kálvária a 15. század végéről Krisztust ábrázolja a kereszten, körülötte életnagyságú figurákkal, amelyek kitöltik a teljes kompozíciót. A háttérben távoli táj látható. |
A 16. század végéről származik a Dávid és Betshabe eljegyzése, valamint a Nagy Sándor Jaddua főpap előtt című kárpit. Ezeket az oudenaarde-i kárpitokat a nagyméretű figurák, a mögöttük futó nyitott táj valamint a központi jeleneteket keretező fényűző bordűrök jellemzik. Színtén Oudenaarde-ből a 17. század elejéről való a Jelenet Judás Makkabeus történetéből, amely számos cselekményt ábrázol csodálatos bordürrel körülvéve, amely alul vizet kacsákkal, oldalt tájat állatokkal, felül az eget madarakkal ábrázolja. |
Flandriában a 16. században Brüsszel volt a legjelentősebb kárpit központ és azt kell mondanom, hogy Európában is, és ez a helyzet több évszázadon keresztül állt fenn. A fényűző reneszánsz előtti periódusból származik a Keresztény Múzeum tulajdonában lévő Szentháromság diadalmenete című kárpit. Itt a gazdagon felöltözött figurák nem olyan merevek, mint a tournai-i kárpiton és az arcok is jóval realisztikusabbak. A kiállításon egy másik brüsszeli kárpit is látható, amelyet az Európa szövetéből ismerhetünk: a Mercurius átadja a gyermek Bacchust a nimfáknak címűt, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. Ez 1700 körül készült, amely a barokk drapériákba burkolt figurákat tájban, vázákkal, virágokkal és állatokkal díszített széles bordürrel keretezve mutatja. |
Az Európa szövete révén jutunk el a történeti és kortárs kárpitok közötti kapcsolathoz, valamint a 20. századtól napjainkig tartó kárpit tervezéshez és szövéséhez. Így az időjáráshoz, amelyet a régi és új kárpitokon egyaránt megcsodálhatunk és amelyre hasonló szempontok alapján tekinthetünk: mit képvisel, milyen a kompozíciója, milyen színeket használ, hogyan van megszőve... de azt is, hogy amikor nézem milyen érzelmeket váltott ki belőlem, azaz mit tett velem? És ez az, amiről a művészet szól és itt nem tudok különbséget tenni dekoratív és szépművészet között. A kortárs magyar kárpitszövők ugyanis olyan művészek, akik, hogy kifejezzék magukat, ezt a médiumot választották. Ők az évszázadokat, a klaszikus tradíciót használják, amelyben olyan nagy festők, mint Raffaello, Peter Paul Rubens, François Boucher és még sokan mások kárpitok tervezőiként vettek részt. |
Jóllehet Ferenczy Noémi Teremtés, Menekülés Egyiptomba és Vénusz születése című kárpitjain a figurák, az állatok és a természet ábrázolása naívnak tűnhet, ezek a 20. század elejéről származó kárpitok azonban még mindig felkeltik az érdeklődésünket. |
Érdekes lehet ugyanazt a nézőpontot alkalmazni a történeti és kortárs kárpitok esetében: távolról és közelről. Ha az egészről akarsz teljes képet kapni, akkor a teljes áttekintés az első, de vonzó látni a részleteket is, hogy a kárpitot hogyan szőtték. Ugyanez a helyzet azoknak a kortárs kárpitoknak az esetében is, amelyeket a kiállításon láthatunk. |
Habár az ország elvesztette az egyik legnagyobb kárpitművészét, Dobrányi Ildikót, öröm látni, hogy a kárpitművészet még mindig virágzik Magyarországon. A magyar kárpitművészek kvalitásait ennek a kiállításnak az anyaga is mutatja, amely világossá teszi számunkra, hogy ezek mennyire fontosak az utóbbi 50 év európai kontextusában. |
Szeretném kifejezni reményemet, hogy a magyar művészek továbbra is ilyen csodálatos és érdekes kárpitokat fognak létrehozni, legyenek azok figuratívak, vagy absztraktak. |
Végül szeretnék gratulálni a kiállítás szervezőinek és a kiválasztott művészeknek ehhez a csodálatos kiállításhoz itt a Keresztény Múzeumban. |
Köszönöm a figyelmet. |
|
Dr Elsje Janssen, az antwerpeni Királyi Szépművészeti Múzeum tudományos igazgatója |
|
|
|